Kovács Ákos

André Melinda  2004.07.29. 23:58

„A nagy koncertek, turnék előtti felkészülési időszakban nem sokat látnak a gyerekek. Sajnos ilyenkor hetekig az esti mesét sem én mondom nekik, mert éjjel zuhanok haza a próbahelyről. És a munka még csak ekkor kezdődik. Órákat töltök a számítógép előtt, cikkeket javítok, szerződéseket írok, átnézem a postát. Iszonyú stresszes, sűrű időszak ez mindig, de a családom már hozzászokott. Mint ahhoz is, hogy apának időnként azért van „vakáció-üzemmódja" is, amikor kikapcsolja a telefont, bármit lehet vele játszani naphosszat, és ő adja a jóéjt-puszit."

Ákosnak a munkájában is a családja a legfőbb támogatója. Öccse, Balázs a jogi ügyeket intézi körülötte, felesége teremti meg az otthoni békét, hogy ha hazatér a házában berendezett stúdióba, nyugodtan dolgozhasson. Édesapja pedig — aki egykoron „tisztességes" foglalkozást szánt a fiának — ma már büszkén gyűjtögeti a róla szóló újságcikkeket. Kívülről úgy tűnik, mint egy nagy családi vállalkozás, amelynek a reflektorfényben álló zenész az „ügyvezető igazgatója".

„Elsősorban bizalmi okokból alakult ez így, de néha a családi viszonyokra is rátelepszik a munka, ebből pedig rengeteg konfliktus adódik, úgyhogy ezt nem tartom senki számára követendő példának. Magam is változtatni szeretnék rajta. A családi vállalkozás esetemben inkább romantikus képzet, különös tekintettel arra, hogy sokan dolgoznak a produkcióban és a munkatársaim többsége nem rokonom. Az viszont fontos számomra, hogy mindegyikükkel baráti viszonyban legyek."

Ákos nem szívesen nyilatkozik a családjáról. Évekig szinte semmit nem lehetett hallani a munkáján kívüli életéről, épp csak érintőlegesen tudták az olvasók, hogy kik a szerettei. Nem akarta őket reflektorfénybe állítani. Aztán nagyjából két éve megváltozott a helyzet, és megmutatott néhány fotót a feleségéről, Krisztináról, és gyermekeiről, Marciról és Annáról is.
„Tudatosan védem a magánéletem. Ha jól számolom, az elmúlt tizenöt év alatt a családommal összesen három alkalommal szerepeltünk újságban. Egyetlen ember volt, akit engedtem írni ilyesmiről. Egy újságíró életmű-beszélgetést készített velem a Magyar Rádióban, meghatott a hozzáállása, az, hogy még a gyerekkori rádiós felvételeimet is képes volt előkeresni a szalagtárból. Ám amikor legközelebb azt kérte, hogy egy társasági lap számára beszéljünk a magánéletemről, azt feleltem: nálam ez nem megy. Azt mondta, ő megérti, ha egy konzervatív ember a bulvársajtótól elzárkózik, de akkor ne zokogjunk, ha kizárólag a Heti Hetes »sztárjait« látjuk a magazinokban, vagy a valóságshow-k szellemóriásai néznek vissza a címlapokról! Tetszett a rámenőssége, ezért vele kivételt tettem."

Ákost nem lehet beskatulyázni, hiszen a zenélés mellett közreműködött már több színházi produkcióban és jelent meg verseskötete is. A muzsika mellett a másik komoly szenvedélye a film. Többször mesélt már arról, hogy nagy álma lenne egyszer filmet rendezni, amelynek forgatókönyve „fejben" már régóta készül. Addig is gyakorlásként saját videoklipjeit rendezi. A Bonanza Banzai egykori frontembere most ismét nagy dobásra készül, hiszen a tíz éve megszűnt együttes másik két tagját vendégül hívta a koncertjére. „Ők ketten az elmúlt évtizedben nem is álltak színpadon. A május 29-ei kisstadioni koncertünkön harminc újrahangszerelt szerzeményt adunk elő, és ebből mindössze három nóta lesz közös a Bonanza Banzai egykori tagjaival. A buli egy vadonatúj dalom után Az utolsó hangos dal címet kapta, de mielőtt bárki megijedne vagy fellélegezne, ez nem azt jelenti, hogy nyugdíjba megyek!"

 

Maxima