Tanulékony szörnyeteg

A végtelennek hitt tér egyre rövidül,
Fogyatkozik bennem az idõ,
Enyém a tudat, hogy nem leszek mindig, de
Érezni, megélni nincsen erõ.
Hiába is szólnék, semmit nem jelent a szó,
Minden, amit mondok, úgyis vitatható,
Abban bízom egyedül, hogy a jelen múlttá nemesül
És a sodró Idõ-vízben minden bûnöm elmerül.

A testem a váram,
Túl szép is lenne,
Ha azt érezném egyszer,
Hogy boldog vagyok benne.
Tanulékony szörnyeteg,
Eladom a testemet,
Nem akarom már, hogy így legyen,
Akinek kell, vegye meg!

Gitárommal a kezemben egy szakadékba nézek,
Kapaszkodom a húrokba, mert lezuhanni félek,
Hisz´ hív a mélység, egyre jobban, ha magam lennék, elbuknék,
De míg a hat húr kitart, addig én is bírom még...

A végtelennek hitt tér egyre rövidül,
Fogyatkozik bennem az idõ,
Enyém a tudat, hogy nem leszek mindig, de
Érezni, megélni nincsen erõ.

A testem egy állat
Itt lakom benne,
Mi lenne, ha egyszer
- csak egyszer -
Végképp tönkremenne?
Tanulékony szörnyeteg,
Eladom a testemet,
Nem akarom már, hogy így legyen,
Akinek kell, vegye meg!

Gitárommal a kezemben egy szakadékba nézek,
Kapaszkodom a húrokba, mert lezuhanni félek,
Hisz´ hív a mélység, egyre jobban, ha magam lennék, elbuknék,
De míg a hat húr kitart, addig én is bírom még...

Hold On

Did a chance for a changeling pass you by tonight?
Ask this of yourself lest you should lay
Tomorrow´s blame at the feet of yesterday
So hold on tight I´m going down this way.
Hold on tight, hold on tight.

Did you totter all in the stutter of a gun
On the brink of a stranger lady´s tenderless?
In a smashing of a glass did you slip from her class
In a stabbing of a knife you stepped back and cried.
Hold on tight, hold on tight.

And earlier in another kitchen play
Did you take it sitting down and look away?
Didn´t look anywhere without a certain face
So hold on tight I´m gonna set your pace.
Hold on tight.

Did a chance for a changeling pass you by tonight?
Ask this of yourself lest you should lay
Tomorrow´s blame at the feet of yesterday
So hold on tight I´m going down this way.
Hold on tight, hold on tight.

Did you totter all in the stutter of a gun
On the brink of a stranger lady´s tenderless?
In a smashing of a glass did you slip from her class
In a stabbing of a knife you stepped back and cried.
Hold on tight, hold on tight.

Hold on tight, hold on tight.

Átkozz el

Gondolj rám a békesség éjjelén,
Ahogy szemedhez ér a fény
Úgy ragyogjon fel
Benned a gondolat,
Hogy mindegyre egyedül vagy,
Mert belõled elfogytam én,
És már nem vigyázol rám
Jéghideg éjszakán
De a hatalmamban vagy.

Velem változol,
Engem átkozol,
Hozzám távozol a testedbõl,
Engem átkozz el,
Ha Neked megfelel,
Megfosztod magadat mindentõl,
Velem változol,
Engem átkozol,
Hozzám távozol a testedbõl,
Engem átkozz el,
Ha Neked megfelel,

Átkozz el, mert elhagytál és hívj,
A testeddel harcot vívj
És könnyedén veszítsd el
Most csillagközi a tér,
De egy imába belefér,
Próbálkozz, ne add fel...

Velem változol,
Engem átkozol,
Hozzám távozol a testedbõl,
Engem átkozz el,
Ha Neked megfelel,

Az lesz majd a jutalom mindenért,
Az álmod ha véget ért
És találkozol velem,
Lebegsz a semmiben,
Könnybe borul a szem,
Most nem nevet senki sem,
...áldod az én nevem...

Velem változol,
Engem átkozol,
Hozzám távozol a testedbõl,
Engem átkozz el,
Ha Neked megfelel,
Megfosztod magadat mindentõl,
Velem változol,
Engem átkozol,
Hozzám távozol a testedbõl,
Engem átkozz el,
Ha Neked megfelel...

Girl In The Café

Girl in the café
You wore all the jewels
Only Nature coult think of
Girl in the café
You really pushed me to the brink of pain
To see such beauty
A pair of eyes just like a flash of light
I lost you
But I defrost you
From my memory´s freezer
Every night

No you weren´t the love of my life
But I´m still missing you
No you weren´t the love of my life
But I´ve still got no clue about you.

Girl in the café
All those tears are drying
I´m notdenying
Girl in the café
The magic´s gone
And there´s no more crying
For you and your ivory skin
With Sister Midnight gasping within
All the icons
The zodiac signs
Have failed to help you
To get me to sin.

No you weren´t the love of my life
But I´m still missing you
No you weren´t the love of my life
But I´ve still got no clue about you.

Girl in the café
In me a bomb exploded
My heart was loaded
Girl in the café
You conquered me
And I want you to know it
A war was waging in me
To last ashile,
Centuries maybe
Or else
I might forget
Your eyes that were
Glowing so sad.

No you weren´t the love of my life
But I´m still missing you
No you weren´t the love of my life
But I´ve still got no clue all about you.

A lámpagyújtogató dala

Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát.

Az ágyból
Idegen szerelmek illata száll az ágyból,
Az ágyból
Idegen szerelmek illata száll az ágyból.

Budapest fényeit már nem én gyújtom meg
Az egész város régóta beteg
És veled is, édes, valahogy másképp van,
Mint ahogy normálisan lehet
Budapest fényeit már nem én gyújtom meg
Az egész város régóta beteg
Az egész országban valami másképp van,
Mint ahogy normálisan lehet.

Enyém volt régen
Az egész város,
A fénynek tudója voltam
Halállal határos
Szûk utcák hívtak engem,
Ha hívtak, hát mentem,
Vége már.

Zuhan a város,
Zuhan az élet,
Velük zuhanok
Magam is, félek,
Furcsán-hidegen
Égnek a fények,
Áll a bál.

Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát.

Menekülj

Tompán ragyog az éjjel és megnõ a csend
(Menekülj, fuss el, menekülj)
A sötét elnyeli az árnyakat
Mint verítéktõl nyirkos álom
Úgy tapad rám most az indulat

Mert elõttem állsz,
Mégha nem is látlak,
Itt vagy velem,
Ó, az Idõn túl.

Mint ezer év lángja, lobog a lelkem,
Szememben bûn és vágy ragyog
Szárnyatlan szálló gyilkos angyal,
Végtelenül védtelen vagyok.

Mert elõttem állsz,
Mégha nem is látlak,
Itt vagy velem,
Ó, az Idõn túl.

Mert elõttem állsz,
Mégha nem is látlak,
Itt vagy velem,
Ó, az Idõn túl.
Menekülj, mert bûvös körbe zárlak,
Hogy rabságodban szerelmet tanulj...

Hello

Hello, hello, újra itt vagyok,
Vissza kellett jönnöm hozzád, és lehet, hogy maradok.
Tudom, tudom, nem láttál rég,
Bármit is mondasz, szemedben a megértés tüze ég.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
S azt, hogy minden bûnöm megbocsátható.

Hello, hello, nem tûntem el,
Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel.
De kinyílt lassan a szem,
Most is rád ragyog, de könny reszket benne,
Mert látom, hogy vak vagyok.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
S azt, hogy minden bûnöm megbocsátható.
Hiszen minden bûnöm megbocsátható...

Hello, hello, én a régi vagyok,
Tévedésbõl jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok!
Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
Hiszen minden bûnöm megbocsátható.

Hello, hello, én a régi vagyok,
Tévedésbõl jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok!
Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...

Tudnom kell

Távolról érkeztem, úton vagyok,
Tanúnak hívom a pillanatot,
Hogy pihenni vágyom, mert kínomra nincsen szó.
Magányom õrjítõ, magányom szép,
Elhiszem kegyetlen ígéretét,
Néha magam is érzem, hogy egyedül lenni jó.

De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még,
Hogy a láng meddig ég.

Lennie így kell, így lesz ez jó,
Magányom szava is vigasztaló,
De félek, hogy hiába,
Félek, hogy semmit sem ér,
Sötétlõ völgyeken így kelek át,
Társamul hívom a vad éjszakát,
Küzdenem kell magammal, magamért.

De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még,
Hogy a láng meddig ég.

Minden hazugság fárasztó már,
Tudnom kell azt, hogy valaki vár,
Másképp rettegni kezdek, és hagyom,
Hogy vigyen az ár.
Minden hazugság fárasztó már,
Tudnom kell azt, hogy valaki vár,
Másképp rettegni kezdek, és hagyom,
Hogy vigyen az ár.

De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még,
Hogy a láng meddig ég.

Remegõ kezû reggeleken,
Fáradó testem jelez nekem,
De bírnom kell így is, égessen belsõ tûz,
Magamból többet nem adhatok,
Születnek furcsa, és õrült dalok,
Valami kínoz, valami egyre ûz.

De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még,
Hogy a láng meddig ég.

Engem minden szó börtönbe zár,
Mert én minden szót hallottam már,
Hát némulj meg velem, hisz beszélni szinte fáj.

De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még,
Hogy a láng meddig ég.

Keresd meg a lányt

Emlékszel még ugye a kamasz éveinkre,
Ahogy együtt volt az a néhány jó barát?
De nosztalgikus a nóta,
Mert szétszéledt azóta
Az a szépreményû jó kis társaság.
És emlékszel, ugye, a lányra,
Aki oly sokáig várta,
Hogy beleszeressen végre valaki?
S hogy a valaki Te lettél,
Arról nem is igen tehettél,
De azért nem kellett neked kétszer mondani.

Elmentek a régi barátok,
És nem jönnek soha vissza már.
De keresd meg a lányt,
Tudom, hogy megtalálod.
Kicsit haragszik ugyan rád,
De azért visszavár.

Értsd meg, kérlek,
Szeret valóban Téged,
Pedig furcsa vagy néha igazán.
Színjátékot ne tervezz,
Nem kell semmilyen jelmez,
Csak menj már, mert vár rád,
Az a lány!

Elmentek a régi barátok,
És nem jönnek soha vissza már.
De keresd meg a lányt,
Tudom, hogy megtalálod.
Kicsit haragszik ugyan rád,
De azért visszavár.

Értsd meg, kérlek,
Szeret valóban Téged,
Pedig furcsa vagy néha igazán.
Színjátékot ne tervezz,
Nem kell semmilyen jelmez,
Csak menj már, mert vár rád,
Az a lány!

Minden élet

Látod, felébreszt a Nap, áttör minden felhõt,
Leleplezi minden titkodat,
Ágyadból kiûz és érzed odakint
A fákra jéghideg szél tapad
Itt van hát a reggel, a tenger dobta partra
Mint az örökkévalóság kezdetét,
Szárnyat bont a fény és elvakulva kérded
Vajon lesz-e holnap reggel és Te leszel-e még?

Tudod, hogy
Minden
Élet
Vége
Halál.

A templom csöndje szétszakad, megszólal egy dallam,
Énekel a kegyelem ígérete
De könyörtelen a reggel, az ember szólni sem mer
Nõ a kimondatlan szavak tengere
Aztán hirtelen múlik a félelem
Megérted: így kell lennie
Nem vagy egyedül, régóta követ
Az árnyékod: halálod hírnöke.

Tudod, hogy
Minden
Élet
Vége
Halál.

Tudod, hogy
Minden
Ami nincsen
Még
Életre vár.

Én leszek

Én leszek az éjfél,
Kézenfoglak,
Szétrepesztem rajtad az inget,
Én leszek az ágy,
A lehulló könnycsepp,
Én leszek
A vággyal terhes tekintet...

Mindenestül
Ott leszek mindig
Mert Te
Engem
Megjel
Öltél...