Ákos
2004.06.22. 13:41
A végtelennek hitt tér egyre rövidül, Fogyatkozik bennem az idõ, Enyém a tudat, hogy nem leszek mindig, de Érezni, megélni nincsen erõ. Hiába is szólnék, semmit nem jelent a szó, Minden, amit mondok, úgyis vitatható, Abban bízom egyedül, hogy a jelen múlttá nemesül És a sodró Idõ-vízben minden bûnöm elmerül.
A testem a váram, Túl szép is lenne, Ha azt érezném egyszer, Hogy boldog vagyok benne. Tanulékony szörnyeteg, Eladom a testemet, Nem akarom már, hogy így legyen, Akinek kell, vegye meg!
Gitárommal a kezemben egy szakadékba nézek, Kapaszkodom a húrokba, mert lezuhanni félek, Hisz´ hív a mélység, egyre jobban, ha magam lennék, elbuknék, De míg a hat húr kitart, addig én is bírom még...
A végtelennek hitt tér egyre rövidül, Fogyatkozik bennem az idõ, Enyém a tudat, hogy nem leszek mindig, de Érezni, megélni nincsen erõ.
A testem egy állat Itt lakom benne, Mi lenne, ha egyszer - csak egyszer - Végképp tönkremenne? Tanulékony szörnyeteg, Eladom a testemet, Nem akarom már, hogy így legyen, Akinek kell, vegye meg!
Gitárommal a kezemben egy szakadékba nézek, Kapaszkodom a húrokba, mert lezuhanni félek, Hisz´ hív a mélység, egyre jobban, ha magam lennék, elbuknék, De míg a hat húr kitart, addig én is bírom még...
Did a chance for a changeling pass you by tonight? Ask this of yourself lest you should lay Tomorrow´s blame at the feet of yesterday So hold on tight I´m going down this way. Hold on tight, hold on tight.
Did you totter all in the stutter of a gun On the brink of a stranger lady´s tenderless? In a smashing of a glass did you slip from her class In a stabbing of a knife you stepped back and cried. Hold on tight, hold on tight.
And earlier in another kitchen play Did you take it sitting down and look away? Didn´t look anywhere without a certain face So hold on tight I´m gonna set your pace. Hold on tight.
Did a chance for a changeling pass you by tonight? Ask this of yourself lest you should lay Tomorrow´s blame at the feet of yesterday So hold on tight I´m going down this way. Hold on tight, hold on tight.
Did you totter all in the stutter of a gun On the brink of a stranger lady´s tenderless? In a smashing of a glass did you slip from her class In a stabbing of a knife you stepped back and cried. Hold on tight, hold on tight.
Hold on tight, hold on tight.
Gondolj rám a békesség éjjelén, Ahogy szemedhez ér a fény Úgy ragyogjon fel Benned a gondolat, Hogy mindegyre egyedül vagy, Mert belõled elfogytam én, És már nem vigyázol rám Jéghideg éjszakán De a hatalmamban vagy.
Velem változol, Engem átkozol, Hozzám távozol a testedbõl, Engem átkozz el, Ha Neked megfelel, Megfosztod magadat mindentõl, Velem változol, Engem átkozol, Hozzám távozol a testedbõl, Engem átkozz el, Ha Neked megfelel,
Átkozz el, mert elhagytál és hívj, A testeddel harcot vívj És könnyedén veszítsd el Most csillagközi a tér, De egy imába belefér, Próbálkozz, ne add fel...
Velem változol, Engem átkozol, Hozzám távozol a testedbõl, Engem átkozz el, Ha Neked megfelel,
Az lesz majd a jutalom mindenért, Az álmod ha véget ért És találkozol velem, Lebegsz a semmiben, Könnybe borul a szem, Most nem nevet senki sem, ...áldod az én nevem...
Velem változol, Engem átkozol, Hozzám távozol a testedbõl, Engem átkozz el, Ha Neked megfelel, Megfosztod magadat mindentõl, Velem változol, Engem átkozol, Hozzám távozol a testedbõl, Engem átkozz el, Ha Neked megfelel...
Girl in the café You wore all the jewels Only Nature coult think of Girl in the café You really pushed me to the brink of pain To see such beauty A pair of eyes just like a flash of light I lost you But I defrost you From my memory´s freezer Every night
No you weren´t the love of my life But I´m still missing you No you weren´t the love of my life But I´ve still got no clue about you.
Girl in the café All those tears are drying I´m notdenying Girl in the café The magic´s gone And there´s no more crying For you and your ivory skin With Sister Midnight gasping within All the icons The zodiac signs Have failed to help you To get me to sin.
No you weren´t the love of my life But I´m still missing you No you weren´t the love of my life But I´ve still got no clue about you.
Girl in the café In me a bomb exploded My heart was loaded Girl in the café You conquered me And I want you to know it A war was waging in me To last ashile, Centuries maybe Or else I might forget Your eyes that were Glowing so sad.
No you weren´t the love of my life But I´m still missing you No you weren´t the love of my life But I´ve still got no clue all about you.
Az utolsó vágy Az ablak alatt áll Túlélte az éjszakát, Az utolsó vágy Egy cigarettára gyújt És egy pocsolyában Megnézi magát.
Az ágyból Idegen szerelmek illata száll az ágyból, Az ágyból Idegen szerelmek illata száll az ágyból.
Budapest fényeit már nem én gyújtom meg Az egész város régóta beteg És veled is, édes, valahogy másképp van, Mint ahogy normálisan lehet Budapest fényeit már nem én gyújtom meg Az egész város régóta beteg Az egész országban valami másképp van, Mint ahogy normálisan lehet.
Enyém volt régen Az egész város, A fénynek tudója voltam Halállal határos Szûk utcák hívtak engem, Ha hívtak, hát mentem, Vége már.
Zuhan a város, Zuhan az élet, Velük zuhanok Magam is, félek, Furcsán-hidegen Égnek a fények, Áll a bál.
Az utolsó vágy Az ablak alatt áll Túlélte az éjszakát, Az utolsó vágy Egy cigarettára gyújt És egy pocsolyában Megnézi magát.
Tompán ragyog az éjjel és megnõ a csend (Menekülj, fuss el, menekülj) A sötét elnyeli az árnyakat Mint verítéktõl nyirkos álom Úgy tapad rám most az indulat
Mert elõttem állsz, Mégha nem is látlak, Itt vagy velem, Ó, az Idõn túl.
Mint ezer év lángja, lobog a lelkem, Szememben bûn és vágy ragyog Szárnyatlan szálló gyilkos angyal, Végtelenül védtelen vagyok.
Mert elõttem állsz, Mégha nem is látlak, Itt vagy velem, Ó, az Idõn túl.
Mert elõttem állsz, Mégha nem is látlak, Itt vagy velem, Ó, az Idõn túl. Menekülj, mert bûvös körbe zárlak, Hogy rabságodban szerelmet tanulj...
Hello, hello, újra itt vagyok, Vissza kellett jönnöm hozzád, és lehet, hogy maradok. Tudom, tudom, nem láttál rég, Bármit is mondasz, szemedben a megértés tüze ég.
Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel, Sajnos nem állnak össze a mondatok, Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, S azt, hogy minden bûnöm megbocsátható.
Hello, hello, nem tûntem el, Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel. De kinyílt lassan a szem, Most is rád ragyog, de könny reszket benne, Mert látom, hogy vak vagyok.
Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel, Sajnos nem állnak össze a mondatok, Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, S azt, hogy minden bûnöm megbocsátható. Hiszen minden bûnöm megbocsátható...
Hello, hello, én a régi vagyok, Tévedésbõl jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok! Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok, Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...
Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel, Sajnos nem állnak össze a mondatok, Én nem ide jöttem, nem ezt akartam, Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó, Hiszen minden bûnöm megbocsátható.
Hello, hello, én a régi vagyok, Tévedésbõl jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok! Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok, Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...
Távolról érkeztem, úton vagyok, Tanúnak hívom a pillanatot, Hogy pihenni vágyom, mert kínomra nincsen szó. Magányom õrjítõ, magányom szép, Elhiszem kegyetlen ígéretét, Néha magam is érzem, hogy egyedül lenni jó.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még. De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még, Hogy a láng meddig ég.
Lennie így kell, így lesz ez jó, Magányom szava is vigasztaló, De félek, hogy hiába, Félek, hogy semmit sem ér, Sötétlõ völgyeken így kelek át, Társamul hívom a vad éjszakát, Küzdenem kell magammal, magamért.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még. De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még, Hogy a láng meddig ég.
Minden hazugság fárasztó már, Tudnom kell azt, hogy valaki vár, Másképp rettegni kezdek, és hagyom, Hogy vigyen az ár. Minden hazugság fárasztó már, Tudnom kell azt, hogy valaki vár, Másképp rettegni kezdek, és hagyom, Hogy vigyen az ár.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még. De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még, Hogy a láng meddig ég.
Remegõ kezû reggeleken, Fáradó testem jelez nekem, De bírnom kell így is, égessen belsõ tûz, Magamból többet nem adhatok, Születnek furcsa, és õrült dalok, Valami kínoz, valami egyre ûz.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még. De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még, Hogy a láng meddig ég.
Engem minden szó börtönbe zár, Mert én minden szót hallottam már, Hát némulj meg velem, hisz beszélni szinte fáj.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még. De nekem tudnom kell, hogy meddig még, Hogy meddig tart még, Hogy a láng meddig ég.
Emlékszel még ugye a kamasz éveinkre, Ahogy együtt volt az a néhány jó barát? De nosztalgikus a nóta, Mert szétszéledt azóta Az a szépreményû jó kis társaság. És emlékszel, ugye, a lányra, Aki oly sokáig várta, Hogy beleszeressen végre valaki? S hogy a valaki Te lettél, Arról nem is igen tehettél, De azért nem kellett neked kétszer mondani.
Elmentek a régi barátok, És nem jönnek soha vissza már. De keresd meg a lányt, Tudom, hogy megtalálod. Kicsit haragszik ugyan rád, De azért visszavár.
Értsd meg, kérlek, Szeret valóban Téged, Pedig furcsa vagy néha igazán. Színjátékot ne tervezz, Nem kell semmilyen jelmez, Csak menj már, mert vár rád, Az a lány!
Elmentek a régi barátok, És nem jönnek soha vissza már. De keresd meg a lányt, Tudom, hogy megtalálod. Kicsit haragszik ugyan rád, De azért visszavár.
Értsd meg, kérlek, Szeret valóban Téged, Pedig furcsa vagy néha igazán. Színjátékot ne tervezz, Nem kell semmilyen jelmez, Csak menj már, mert vár rád, Az a lány!
Látod, felébreszt a Nap, áttör minden felhõt, Leleplezi minden titkodat, Ágyadból kiûz és érzed odakint A fákra jéghideg szél tapad Itt van hát a reggel, a tenger dobta partra Mint az örökkévalóság kezdetét, Szárnyat bont a fény és elvakulva kérded Vajon lesz-e holnap reggel és Te leszel-e még?
Tudod, hogy Minden Élet Vége Halál.
A templom csöndje szétszakad, megszólal egy dallam, Énekel a kegyelem ígérete De könyörtelen a reggel, az ember szólni sem mer Nõ a kimondatlan szavak tengere Aztán hirtelen múlik a félelem Megérted: így kell lennie Nem vagy egyedül, régóta követ Az árnyékod: halálod hírnöke.
Tudod, hogy Minden Élet Vége Halál.
Tudod, hogy Minden Ami nincsen Még Életre vár.
Én leszek az éjfél, Kézenfoglak, Szétrepesztem rajtad az inget, Én leszek az ágy, A lehulló könnycsepp, Én leszek A vággyal terhes tekintet...
Mindenestül Ott leszek mindig Mert Te Engem Megjel Öltél...
|